websikehealthcheck

Blog...

Ezért fontosak a határok egy mozaikcsaládban (is)

Ezért fontosak a határok egy mozaikcsaládban - Kozák - Ágó Szilvia - mozaikcsalád mentor

Hogyan birkózol meg a szülői feladatokkal? Mennyire vagy következetes vagy megengedő? Ki tudod jelölni a gyereked határait vagy csak elvárod, hogy “jól” viselkedjen? És mi a helyzet a párkapcsolatodban? A hétköznapok előhozzák az igazi igényeket és elvárásokat, a kérdés csak az, hogy mit kezdünk ezzel? A határok kijelölése és tiszteletben tartása egy olyan különleges kapcsolódás során, mint a mozaikcsalád, kulcsfontosságú. De miért ilyen fontos ez és hogyan figyelj oda rá? Erről lesz szó ebben a cikkben!

A gyermeknevelés kihívásai

Kedvenc mondatom: “A jó gyerekek nem viselkednek így!” – mondja édesanya a fiának. Oké, de ebből hogyan tudja meg a kisfiú, hogy mi a jó viselkedés?!

Sajnos van egy rossz hírem.

Ha neked sincsenek meghúzva a határaid, valószínűleg a gyereknevelésben is kihívásokkal találkozol.

Szuper dolog a “megengedő nevelés” ha azt valóban úgy gyakorolják a szülők, ahogy kellene.
A gyereknek kell a korlát. Hiszen pont ez segíti majd abban, hogy a későbbiekben biztonságban legyen. Számukra a nagy szabadság a szorongást eredményezi. A bizonytalanságot. A világ nagy és félelmetes, mutasd meg hogyan lehet benne biztonságosan mozogni. A gyerekek valójában ezt kérik.

Ám ha ezt te sem tudod szülőként, úgy valóban nehéz lesz.

Gyakran mondjuk, hogy a gyerekek feszegetik a határokat. Ez így van, már ha vannak. Azonban az a szülő, aki a saját határait sem képes meghúzni, az nem fog pozitív példát nyújtani a gyermeke számára sem.

Bármilyen meglepő, sok szülő fél a gyermekétől. Nem mer neki nemet mondani. Azt gondolja, ha nemet mond a gyerek nem fogja szeretni.

Valójában tisztelni nem fogja, mindamellett azt sem fogja megtanulni, hogy lehet nemet mondani és az életben lesznek kihívások és sokszor fognak neki is nemet mondani.

Ezek csak azok a mindennapi élethelyzetek, melyek a leginkább megkívánják azt, hogy pontosan tudjuk hol húzódik meg a saját határunk. Mi az amiben még önmagunk vagyunk és hol van az pont, amikor már rosszul érezzük magunkat.

A határok kijelöléséről és a hétköznapokban betöltött szerepéről az előző bejegyzésben írtam részletesebben!

Van azonban az életünknek egy olyan területe, ahol elengedhetetlen a határok kijelölése és betartása…

Ez pedig a párkapcsolat. Az emberek többsége vágyik egy holtomiglan-holtodiglan tartó boldog szerelemre. A vágyak tudatosítása nagyjából itt ki is merül.

A szerelmes időszak után a hétköznapok egyre inkább kihozzák a felek eltérő elvárásait a kapcsolatot illetően. Megindulnak azok a negatív folyamatok, melynek többnyire az az oka, hogy az alapvető értékek, igények, szükségletek kielégületlenül maradnak.

A válások és a boldogtalan házasságok oka a leggyakrabban az, hogy az egyik fél a másiktól várja a boldogságot, a kiteljesedést. Azt várjuk, hogy a másik találja ki a gondolatainkat, vágyainkat és ha ezt nem teszi csalódunk.

Valójában mi vagyunk azok, akik nem merünk őszintén beszélni az érzéseinkről, vágyainkról, hiányunkról. Félünk, ha ezt elmondjuk a másikban az rossz érzéseket kelt, vagy akár haragos lesz.

Mivel azonban a másik fél nem gondolatolvasó, nem fogja kitalálni, hogy mire lenne szükségünk. Belül gyűlik a rosszérzés, a hiány, ami a felelősségvállalás hiánya miatt áttolódik a vétlen félre.

Ez jól érzékelhető a konzultációkon is, mikor egy párkapcsolati problémával jön a kliens és képes bő egy órában arról beszélni, hogy a másik fél mit nem csinált jól.

Amikor végzett, az alábbi kérdést szoktam feltenni:

– És hol van itt a Te felelősséged? Te mit tettél, hogy ez ne így legyen? Ha ennyire rossz volt, miért tűrted? Miért nem változtattál valamin?

A félelem és a szeretet nem fér meg egy kapcsolatban. Az egyik kioltja a másikat.

Ha félsz attól, hogy a másik mit reagál a problémádra, hogyan tudsz szeretni?
Ha nem tudsz őszinte lenni azzal akit szeretsz és aki állítólag szeret, az hová vezet?

Miért fontos, hogy megtanuld meghúzni a határaidat?

Mert attól kezdve te irányítod az életed.
Nem a mások döntésére vársz, nem vagy kiszolgáltatva annak, hogy hogyan döntenek rólad.
Pontosan tudod, hogy mire vágysz és tudod, mit teszel, ha valaki által sérül az értékrended.
Megtanulod megismerni és szabályozni Önmagadat, a cselekedeteidet.

Ura leszel az életednek, az érzelmeidnek, az idődnek. Ez pedig egy olyan biztonságot ad, mely belőled fakad.

Megtanulsz teljes emberként létezni a saját életedben. Megtanulod tiszteletbe tartani a másik ember határait.

Ha te is küzdesz a kapcsolatodban, úgy érzed nem éled meg önmagad, ne a kapcsolatot engedd el, hanem kezd el az önmunkát, tanuld meg meghúzni a határaidat és garantálom, hogy megváltozik az életed!

Ha pedig úgy érzed, jól jönne egy kis segítség és támogatás ezen az úton, fordulj hozzám bizalommal!

 

Kozák-Ágó Szilvia

Szólj hozzá te is!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.