Mit kezd a bezártsággal és a korlátozásokkal egy társaságkedvelő, aktív, sportos fiatal fiú, aki sehová nem tud menni a karantén alatt? Hogyan kezeli a barátok, osztálytársak hiányát? Mit adott számára ez a helyzet? Mit tanult meg?
Zsombor 17 éves és egy dunántúli nagyvárosban közgazdaságtani és közigazgatási szakgimnáziumban tanul. Számára a legnagyobb kihívást a barátokkal való találkozás hiánya okozta. Pozitívként élte meg azonban, hogy a home office és az online oktatás lehetővé tette, hogy végre több időt töltsön a szüleivel.
17 éves egy nagyon társaság kedvelő fiú vagyok. A vírus előtt amikor csak tudtam, programokat szerveztünk a barátaimmal. Főleg edzéstársaimmal és osztálytársaimmal. Persze jó néha az egyedüllét, meg néha kell is, de egy idő után sokkal jobban szeretek barátaimmal lenni.
2-Hogyan hatott rád a tavaszi karatén:
A legnagyobb változás egyértelműen az iskolák bezárása volt. Az online oktatás része az maga jó volt, hogy nem kellett suliba menni. Sajna azonban az tornatermet (ahol az edzéseim vannak) is bezárták, és mivel eleinte mindenki pánikolt a vírustól, ezért nem láthattam se az osztálytársaim, se az edzéstársaimat.
Beszélgettünk sokat messengeren, ami mégsem volt az igazi. Egy idő után mikor már mindenki beleunt az otthoni egyedüllétbe, szerveztünk apróbb programokat, mint például piknikezés. Úgyhogy önmagában az iskola bezárás jó volt, de mivel nem csak az iskolákat zárták be, hanem mindent is ezért ez egy idő után kezdett rossz lenni és kezdtem belefáradni az egyedüllétbe.
Ami viszont jó volt abban, hogy sok mindent bezártak, az az volt, hogy szüleimet többet láthattam, ugyanis mind a ketten nagyon sokat dolgoznak, ezért sajnos nagyon ritkán láthatom őket.
3-Mit gondolsz magáról a vírusról? Mennyire félsz tőle? Kérlek saját szavaiddal, érzéseiddel fejtsd ki bővebben.
A vírus biztos, hogy van. Igazából az alapvető szabályokat betartjuk, amiket kell, de azon kívül nem félünk tőle, ugyanis valamikor úgyis átesünk az egészen, és egy kisebb láznál illetve megfázásnál nem lesz rosszabb.
4-Fiatalként mit gondolsz az intézkedésekről? Mi a legnehezebb a számodra? Mi hiányzik a legjobban?
Én számítottam, hogy nálunk is bevezetik az intézkedéseket. Ami fura nekem, hogy az embereknek semmi nem jó. Amikor nem vezettek be semmit, akkor az volt a baj, most meg, hogy újra korlátozások léptek életbe, most meg az a gond.
Szerintem kellett, hogy bevezessék, mert jóval több lett a fertőzöttek száma, és valahogy ezt azért mégis meg kell próbálni csökkenteni. A legnehezebb számomra, hogy nincsenek nyitva a szórakozóhelyek ahol barátaimmal tudnánk találkozni meg kikapcsolódni. Hiányzik az edzés is, hiszen minden edzőtermet és tornatermet bezártak.
5-Mit adott számodra a korlátozások feloldása? Mit csináltál másképp, mint előtte? Mit pótoltál be legelőször?
Az első amit bepótoltunk, hogy elmentünk bulizni egyet. Örültünk, hogy feloldották, mert az eléggé rossz lett volna ha az egész nyarat karanténba kellett volna tölteni. Úgyhogy jól telt a nyár, annyi, hogy szüleimmel nem mentünk el nyaralni, mert nem tudtuk mennyire súlyos a helyzet akkoriban. Tehát a nyár nagy részét barátokkal töltöttem. Strandoltunk, túráztunk, kihasználtuk a szabadságot.
„A legtöbb ember ahogy látom sokkal feszültebb, meg idegesebb”
6-Hogyan éled meg az újabb korlátozásokat? Rosszabbul, ugyanúgy? Milyen érzések, gondolatok kavarognak benned? Mitől félsz a legjobban a jelenlegi helyzetben? Milyen félelmeid fogalmazódnak meg?
Őszintén ez az újabb korlátozás nem olyan vészes, mint a tavaszi. Sokkal jobban élem meg. Nagyjából már hozzá szoktam. Barátaimmal ugyanúgy szervezünk programokat, pl átmegyünk egymáshoz, kirándulunk. Szerintem elviselhetőbb így.
Amit azért sajnálunk, hogy minden szórakozóhelyet ahová tudnánk menni illetve időt tölteni, azokat sajna bezárták. A suli is szervezettebb lett, nem úgy mint tavasszal. Ki lehet igazodni a dolgokon, időre megtudjuk csinálni a feladatokat.
7-A gondolkodásmódodban az életedben változtatott valamit ez a kialakult, új helyzet? Ha igen, mit? Fejtsd ki légy szíves! Írj le őszintén mindent amit gondolsz, érzel.
Hát nem sokat változtatott a gondolkodásmódom. Amire igazából rájöttem, meg kitapasztaltam, hogy én tényleg sokkal jobban szeretek társaságban lenni amikor csak lehet. Jobban megbecsülöm az eltöltött időket mások társaságában. Tehát nekem ez tűnt fel ami változott az én gondolkodásmódomban.
8-Hogy látod, a környezetedben mennyire változtak meg az emberek? Felnőttek, fiatalok. Ha változtak miben? Jó irányba, rossz irányba?
Sokakat megváltoztatott a vírus. A legtöbb ember ahogy látom sokkal feszültebb, meg idegesebb. Van aki okkal, hiszen vannak akik munkájukat is elveszítették a vírus miatt. Illetve mivel még jelen van az egész vírus, állandóan panaszkodnak az intézkedésekért.
A maszk hordás miatt, az idősáv miatt, meg úgy igazából minden miatt. Minket fiatalokat, ahogy elnézem a vírus helyzet annyira nem zavartat. A lényeg, hogy tudjunk egymással találkozni.
9-Az egymással való kapcsolatotokat mennyire befolyásolja ez a helyzet?
A családi helyzetet jobbá tette, mert mivel ahogy az előző kérdéseknél említettem szüleim sokat dolgoznak ezért nagyon ritkán látom őket, és mivel korlátozások lettek ezért az ő munkájuk úgymond kevesebb lett és ezért több időt tudnak itthon tölteni.
Barátaimmal a kapcsolatok ugyanúgy jó, csak hát kevesebbet tudunk a vírus miatt találkozni. Így tehát a személyes tapasztalataim szerint sokkal jobb lett mindenkivel a kapcsolatom. Családdal, és barátokkal egyaránt.
A helyzetnek köszönhetően már mindenki sokkal jobban megbecsüli az egymással töltött időt.
10-Voltál már covidos? Családtag, barát, ismerős? Ha igen, mit tapasztaltál? Hogyan élted meg? Kérlek írd le a tapasztalásaidat, érzéseidet, az ez által bekövetkezett nézőpontváltást. (amennyiben volt)
Őszi szünet előtt volt kicsivel, hogy elment teljesen az ízlésem és a szaglásom. Nagyon fura volt, mert ilyen még soha nem történt velem. Akkor tűnt fel, hogy elmentem magamnak parfümöt vásárolni és amikor kezemre fújogattam őket nem éreztem semmit.
De nem mentünk el tesztet csinálni, mert nem akartam, hogy ezzel elmenjen az egész őszi szünetem. Úgy, hogy én szerintem akkor estem át ezen az egészen.
Ha végre helyreállnak a dolgok és minden újra normális lesz, az első dolgom az lesz, hogy bulizok egyet barátaimmal.
